Hírek

Elérhetőségek

Tájékoztató a települési önazonosság védelméről szóló önkormányzati rendeletről

Hugyag KÖzség Önkormányzatának képviselő-testülete 2025. augusztus 25-i ülésén megalkotta a települési önazonosság védelméről szóló 6/2025. (VIII.26.) önkormányzati rendeletét.

A rendelet az alábbi jogvédelmi eszközöket vezeti be:

  1. Elővásárlási jog, melynek értelmében ingatlan adásvétele esetében a betelepülőnek az adásvételi szerződést meg kell küldenie a jegyző részére, aki közli a szerződést az elővásárlási jogosultakkal, akik úgy nyilatkozhatnak, hogy élnek elővásárlási jogukkal.
  2. Lakcímlétesítés feltételhez kötése. A képviselő-testület két feltétételt szabott lakcímlétesítés esetére, melyek a büntetlen előélet és a lakcímlétesítést megelőző két éven belül legalább 365 napos biztosítotti jogviszony megléte. A feltételek megléte alól a képviselő-testület a betelepülő kérelmére felmentést adhat.
  3. Betelepülési hozzájárulás megfizetésének előírása. Ingatlan vásárlása esetén a betelepülőnek az adásvételi szerződésben meghatározott vételár 10%-ának megfelelő betelepülési hozzájárulást kell megfizetnie. A betelepülési hozzájárulás mértékét a képviselő-testület a betelepülő kérelmére mérsékelheti, különös méltánylást érdemlő esetben elengedheti.

 A jogvédelmi eszközök alkalmazása alól mentesül a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Hvtv.) értelmében:

 a) a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, továbbá akinek a település a származási helye; - a Hvtv. értelmében hozzátartozó a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozó, vagyis a házastárs, az egyeneságbeli rokon (szülő, nagyszülő, gyermek, unoka), az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó- a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa. A származási hely pedig a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti közokirattal igazolt származási hely. A származási hely pedig az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 3. § n) pontja értelmében „az anya nyilatkozata alapján az anya lakóhelye vagy tartózkodási helye, ismeretlen anya esetén a gyámhatóság által megállapított hely, hazai anyakönyvezés esetén – kérelemre – az anya lakóhelye, illetve ha az nem ismert, a gyermek születési helye”

 b) bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt;

 c) állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként – ideértve az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok foglalkoztatottjait is –, e munkavégzése érdekében települ be a településre;

 d) nem tartozik a c) pont hatálya alá, azonban bizonyítja, hogy a betelepülése célja a településen munkavégzésre irányuló tevékenység végzése;

 e) lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett; tehát például CSOK igénybevételével kíván ingatlant vásárolni

 f) az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja;

 g) a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója;

 h) a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él;”

A mentességek hatálya alá tartozó személyre tehát nem fognak vonatkozni a rendelet jogvédelmi rendelkezései, azonban a mentesség igazolására irányuló eljárás ebben az esetben is lefolytatásra kerül.